Az ingatlanok adás-vétele számtalan olyan rejtett tennivalóval, buktatóval rendelkezik, melyet a gyakorlatlan ingatlan eladók vagy vevők hírből sem ismernek.

Főként a vevők vannak kiszolgáltatott helyzetben, ha nem ismerik például a jogi hátterét egy-egy ingatlannak, és az adásvétel pontos folyamatának.

Sokkal egyszerűbb ezért időben felkészülni, mint amikor a szoros határidők, az áralku és az ügyvédekkel való időpont egyeztetés között próbálunk a földi halandók számára érthetetlen jogi útvesztőkben eligazodni, értelmezni a hivatalos dokumentumokat.

Amíg keresünk, valószínűleg minden figyelmünket felemészti az áhított ingatlan megtalálása, a figyelmünk a kívánt paraméterek és az elérhető lehetőségek között cikázik, később jutunk csak el arra a pontra, amikor a száraz jogi tényekre, teendőkre kell összpontosítanunk.

Pedig az már egy örömteli időszak kezdete, a döntés megszületése, az eladóval való megegyezésre jutás után történik. Itt kell igazán résen lennünk, tisztában lenni főként az ingatlan hiányosságaival, a tulajdoni lapon szereplő információkkal, és a számunkra vállalható feltételekkel, melyet a szerződésnek tartalmaznia kell.

Amiről minden ingatlanvásárlónak tudnia kell

Mivel a lista meglehetősen hosszú, ebben az írásunkban csak egy témát, az ingatlan nyilvántartási kérelem témáját vesézzük ki, ezt azonban alaposan és érthetően tesszük. Lássunk is neki!

Amikor ingatlant vásárolunk, és megtalálni véljük álmaink otthonát, a pénzmozgás – foglaló vagy előleg – előtt egy tulajdoni lap másolattal informálódunk.

A tulajdoni lapot egy évben két alkalommal díjmentesen kérheti le bárki ügyfélkapun keresztül, amely nem hiteles másolat ugyan, de tartalmában tökéletesen megegyezik hivatalos társával, így magunk győződhetünk meg a kiválasztott ingatlan jogi státuszairól.

Ebben a pillanatban biztosan fény derül az olyan kérdésekre, mint a tulajdonos(ok) személye(i), azok minden adatával. Haszonélvezeti és használati jogok, szolgalmi-, jelzálog-, elővásárlási-, visszavásárlás-, vételi- vagy végrehajtási jog, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Arra mindenesetre már itt érdemes felkészülni, hogy ha számunkra ismeretlen, vagy nem teljesen egyértelmű információt látunk, ügyvédünk segítségét kérjük ki az értelmezéshez.

A tulajdoni lap az úgynevezett ingatlan nyilvántartásban jelenik meg, melyben az ország valamennyi ingatlana a hozzá tartozó jogokkal és jogi szempontból jelentős tényekkel szerepel. Az ingatlanokat egyébként településenként a helyrajzi szám alapján azonosítják be, ezért erre mindenképp kérdezzünk rá tulajdoni lap lekéréséhez.

Az ingatlan nyilvántartás tartalmazza ezen kívül az okirattár adatait, melymagába foglal minden olyan okiratot, ami egy ügylet – például egy adás-vétel – során keletkezik. Ide az új tulajdonosnak vagy ügyvédjének kell benyújtania a bejegyzés alapjául szolgáló iratot, esetünkben az adásvételi szerződést.

Az ingatlan nyilvántartás harmadik eleme az ingatlan nyilvántartási térkép, mely tulajdonképpen egy adatbázis, ami az állami földmérés eredményét rögzíti a nyilvántartásban. Ebből láthatjuk, mi hol található meg pontosan. Ha változás történik – például egy telekmegosztás – az is itt, az ingatlan nyilvántartási térképen kerül felvezetésre.

Az ingatlan nyilvántartási térképen szereplő adatoknak egyezniük kell a tulajdoni lapon lévőkkel.

Milyen adatokra kell odafigyelnünk itt? A település neve, fekvése, a földrészlet határvonala, helyrajzi szám, épület, építmény, alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér, utca, házszám.

Természetesen az itt felsoroltak közül nem mindegyik vonatkozik a lakóingatlanra, ahogyan a földterületre sem, amit megvásárolni készülünk. Fontos információt adhatnak azonban például a besorolások, mert jelentősen változtatja ugyanannak az ingatlannak az értékét, hogy milyen besorolás alá esik.

Ugyan szeretett ingatlanunk adottságait nem befolyásolja, de egy áralku során van jelentősége annak, ha tisztában vagyunk ezekkel a fogalmakkal.

Mikor lesz szükségünk ingatlan nyilvántartási kérelemre?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: minden olyan alkalommal, amikor az ingatlanunkban, vagy tulajdonunkba kerülő ingatlan adataiban változás történik.

A hivatalos leírás úgy szól, hogy ingatlan nyilvántartási kérelem az ügyfél kezdeményezésére vagy hatósági megkeresésre indul azzal a céllal, hogy a jogok vagy jogilag jelentős tények bejegyzésre kerüljenek az ingatlan nyilvántartásban. Erről bejegyzés, feljegyzés készül, melyet egy határozat mond ki.

Az ügyintézéshez az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz kell fordulnunk.

Nagyon fontos, bár evidensnek tűnhet, hogy a kérelemben meg kell jelölnünk annak tárgyát. Tehát ha például egy bírósági ítélet nem ad konkrét rendelkezést, az ítéletig nincs értelme ingatlan nyilvántartási kérelemhez folyamodnunk, mert nem tudnak mit bejegyezni.

Az ingatlan nyilvántartási kérelemnek – mivel több fajtája van – a díjai is eltérőek lehetnek. Az elsőfokú eljárás díja 6 600 Ft, de például egy jelzálogjog bejegyzés illetve módosítás 12 600 Ft-ba fog kerülni, mely ingatlanonként értendő.

Amikor egy hivatalos dokumentum – jognyilatkozat – van a kezünkben, esetünkben adás-vételi szerződés, akkor 30 napunk van arra, hogy benyújtsuk az ingatlan nyilvántartási kérelmet a tulajdonjog változására.

Ehhez egy – a földhivatal honlapján – letölthető formanyomtatvány kitöltésére lesz szükségünk, valamint azokra az okiratokra, melyek hitelesítik a kérelmünket. Ezekből két eredeti és egy másolati példányt fognak kérni, illetve az ügytípustól függően előírt jogszabályi mellékleteket se felejtsük el csatolni. Utóbbiban valószínűleg ügyvédünk lesz a segítségünkre, aki felhívja a figyelmünket az ilyenkor szükséges dokumentumokra. Azért is fontos körültekintőnek lennünk, mert itt nem szólítanak fel hiánypótlásra, ha valamiben hibáztunk, vagy hiányosan adtunk be egy iratot, hanem automatikusan elutasítják a kérelmet.

Maga a döntés a földhivatalhoz való beérkezéstől számított 30 napon belül megszületik, ez alól kivételt képez, ha harmincnál több önálló ingatlanról van szó, vagy harmincnál több érdekeltről. Ebben az esetben 90 napra módosul a határidő, melyről értesítést kapnak az érintettek. Az értesítést postán fogjuk kézhez kapni, kivéve, ha ügyvédünk járt el helyettünk, ilyekor számára küldik meg a döntésről szóló levelet.

Ritkán, de előfordul soron kívüli ügyintézés, melyet itt most – kivételes volta miatt – nem részletezünk.

Érdekesség egyébként, hogy az is kérelmezheti például a tulajdonjog bejegyzését, akinek a jogát érinti – tehát az eladó. Az esetek nagy részében ez azonban fordítva szokott történni.

A beadott kérelemről a földhivatal határozatot hoz, és ezzel megszűnik az ingatlan nyilvántartási eljárás. Számunkra ez azt jelenti, hogy a szerződésben foglaltak innentől nem megmásíthatóak.

Összességében, ha ingatlant vásárolunk, a tulajdoni lap alapján tájékozódjunk a választott ingatlanunkra bejegyzett jogokról. Az adásvételkor, de már a szerződés megszületése és a foglaló átadásának időpontjában legalább egy ügyvéd vagy közjegyző részt vesz a folyamatban, aki felhívja a figyelmünket azokra a tudnivalókra, melyek minket érintenek, és amikről a legjobb döntés meghozatalához tudnunk kell.

Noha egy sikeres adás-vétel után is számtalan feladat vár ránk, sokszor azt sem tudjuk, mihez kapjunk, az ingatlan nyilvántartási kérelem az a teendőnk, mellyel jogilag is birtokba vesszük új otthonunka. Ha pedig így tekintünk rá, eltörpül az a kellemetlenség, amit a feleslegesnek tűnő személyes ügyintézés jelent.

Képzeljük magunk elé ilyenkor azt a pillanatot, amikor új postaládánk fedelét felnyitva egy boríték vár minket: hivatalosan is tulajdonosai lettünk álmaink ingatlanának.

Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot vagy kövess minket a Facebook-on!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás