A legtöbben életünk során ritkán vásárolunk vagy adunk el ingatlant. Éppen ezért teljesen ingoványos terepre tévedünk ilyenkor, melyet az interneten fellelhető számtalan rémtörténet sem tesz megnyugtatóbbá.
Mégis vannak olyanok, akik számára az ingatlanvásárlás vagy -eladás egy pozitív tapasztalat, örömteli élmény, hiszen új otthonukhoz juthattak általa úgy, hogy közben minden érintett fél elégedett volt a folyamattal.
Vajon mi szükséges ehhez? Ha már megtaláltuk álmaink ingatlanát, a szükséges keret is a rendelkezésünkre áll, az eladónak is kifejeztük szándékunkat – melyet foglalóval vagy előleggel erősítünk meg, mi vár ránk még?
Vagy az eladói oldalról, milyen szempontokról kell mindenképpen megemlékeznünk a szerződésben, hogy a kialkudott vételáron túl a teljes folyamat is a mi szánk íze szerint alakuljon.
Hogy készüljön fel a vevő az ingatlan adásvételi szerződés előtt?
Döntöttünk, kiválasztottuk a számunkra ideális ingatlant, melynek forintosított szándékát is kifejeztük előleg vagy foglaló formájában.
A kettő közötti különbség ismerete egy több millió forintot érő kérdés, hiszen a foglaló az az összeg, amit a vevő elállása esetén elveszít, az eladó pedig dupláját fizeti vissza, ha az ő hibájából hiúsul meg az adásvétel. Mivel a foglaló összege általában a kialkudott vételár 10%-a ezért jelentős összegtől esik el az, aki bizonytalankodik.
A foglaló részleteit – pont szigorú volta miatt – már az ingatlan adásvételi szerződésben rögzíteni kell.
Ezzel szemben az előleg kötelezettség nélkül visszajár a vevőjelöltnek, ha bármelyik hibájából meghiúsul az adásvétel. Az előlegnek nincs korlátja, tehát bármilyen összeg lehet, más kérdés, hogy szabadabb keretei miatt kevésbé jelent biztosítékot a két félnek a szándékukról.
Mindkét esetben beleszámít a vételárba az átadott összeg, az előleg átadásához azonban még nem szükséges szerződés, azzal együtt is, hogy pontosan dokumentálni két tanú és ügyvéd jelenléte előtt mindkét félnek érdeke.
Az ingatlan adásvételi szerződés megfogalmazása előtt az első és legfontosabb feladata minkét oldalnak, hogy felmérje a jelenlegi élethelyzeteit.
A vevő oldaláról ez olyan kérdéseket jelent, mint hogy hol él most? Azt az ingatlant, amelyben él, el kell-e hagynia egy bizonyos határidőig? Ez olyan esetekben áll fenn, amikor maga is ingatlant adott el, és az abból származó vételárat fordítja az új vásárlásába. A másik lehetőség, amikor albérletből költözik sajátba, hiszen ott is korlátozza a főbérlővel való megállapodás.
Mindkét esetben úgy célszerű megadni az átadás-átvétel időpontját, hogy az a mi kiköltözési határidőnk előtt legyen, így kényelmesen tudunk majd hurcolkodni.
Aki álmai ingatlanát találta meg, gyakran még azt a kompromisszumot is vállalja, hogy rövid időre albérletbe költözik – ha az eladó később tud csak kiköltözni, mint amikor neki el kell hagynia a meglévő otthonát.
Ez azonban egy sarkalatos pont, amelynek feltételeit rögzíteni kell az ingatlan adásvételi szerződésben. A plusz albérleti díj, a szállítók és az utánajárás mind pénzben, mind időben, energiában jelentős terhet ró az egyik félre ilyenkor.
Az élethelyzeteinkről bátran beszéljünk az eladóval az ingatlan adásvételi szerződés aláírása előtt, mert egy közös alapot kell találnunk, ahol mindenki a számára lehetséges kompromisszumokat vállalja.
A másik lényeges kérdés a fizetés módja és határideje.
Az eladók gyakran ódzkodnak a hiteles vásárlóktól, melynek alapját az adja, hogy sokan még meg sem kapták a pozitív hitelbírálatot, már előlegeznének.
Ha azonban már a folyósításnál tartunk, a banktól kapott feltételeket, határidőket rögzítsük az ingatlan adásvételi szerződésben.
Egy ingatlan adásvételi szerződés megkötése mindig a tulajdoni lap kikérésével kezdődik, így azonnal láthatóvá válnak az ügyvéd számára legfontosabb, jogilag tisztázandó kérdések, az eladó jogai, terhei és kötelezettségei. A tulajdoni lapba bárki betekinthet, nem hiteles másolatot egy évben három alkalommal bárki díjmentesen kikérhet.
Mik az eladó számára fontos kérdések?
Noha az eladó számára jóval kevesebb buktató merül fel egy ingatlan adásvételi szerződés esetében – hiszen ő ismeri az ingatlant, amit elad – neki sem árt tájékozódnia arról, milyen kötelezettségek terhelik.
A magától értetődő elemeken kívül – személyes adatok, ingatlan címe és helyrajzi száma, típusa, az eladó tulajdoni hányada – szintén az élethelyzeteket és a kiköltözés idejét érdemes figyelembe vennünk.
Apropó, tulajdoni hányad. Ha az eladó nem 1/1-es tulajdonosa az ingatlannak, netalán haszonélvezeti joggal terhelt, akkor előzetesen meg kell szereznie a többi tulajdonostárs beleegyezését az eladásba, illetve a haszonélvezeti jogról való lemondást.
Ezen felül, ha jelzálog van az ingatlanon, akkor elsőként a banktól kérjük ki a nyilatkozatot, mely a kifizetés napján aktuális tartozást tartalmazza.
A legegyszerűbb rendezési mód ilyenkor, ha a vevő elsőként a banknak téríti meg a tartozást a bank számlaszámára, melyet a szerződésnek tartalmaznia kell.
Ezután a fennmaradó részt kapja meg az eladó, mely legtöbbször átutalással történik, ritka a készpénzes vásárlás. Ha mégis készpénzben szeretnénk kérni ingatlanunk ellenértékét, akkor ez ügyvédünk irodájában történjen, aki ellenjegyzi a nyilatkozatot, így válik bizonyító erejűvé.
A „Mi marad az ingatlanban?” című kérdést is végig kell gondolnia az eladónak, hiszen az eladott ingatlanban maradó bútorok is alku tárgyát képezhetik, ezzel több legyet ütve egy csapásra.
Az ingatlanok esetében is fontos kérdés a szavatosság, vagyis ha utólagosan, az átadás-átvétel után derülnek ki olyan hibák, melyeket az eladó ismert vagy ismerhetett az ingatlanban.
A jog ismert, felismerhető és rejtett hibákban írja le ezeket a körülményeket, melyek közül a második fogalom szorul tisztázásra. Felismerhető például az ingatlan korából adódó hiba, például ha a villanyvezetékek életkorukból adódóan felújításra szorulhatnak, akkor az eladónak ezzel kalkulálnia kell a vételár elfogadásánál.
A nyilvánvalóan látható hibákat is érdemes bevallani a sokszor tájékozatlan vevőknek, hogy ne maradjon rossz szájíz az adásvétel után.
A rejtett hibák esetében azonban az eladó 5 évig úgynevezett kellékszavatossággal felel az ebből adódó plusz költségekért. Ezért érdemes az eladónak is megismernie az ingatlanát, mert a jogot az sem érdekli, ha ő maga sem tudott az adott problémáról.
Az ingatlan állapotát egyébként részletesen tartalmaznia kell a szerződésnek, ez mindkét felet védi a későbbi jogvitáktól, hiszen ha rejtett hiba kerül elő a kellékszavatossági időn belül, a vevő jogi úton is érvényt szerezhet az így felmerült költségei behajtásának az eladón.
Az ingatlan adásvételi szerződés – noha az eladó és vevő teljes összhangja esetén egyszerűnek tűnik – mégis szükséges ügyvéd vagy közjegyző jelenléte. A földhivatal ugyanis csak akkor fogadja el a tulajdonjog bejegyzési kérelmet, ha ügyvéd ellenjegyezte vagy közjegyző közokiratba foglalta, ami – a megfelelő szakemberek közreműködésével – mindkét fél számára egy biztonságot is nyújt.
Hiszen mint tudjuk a szerződés azokban az esetekben értékelődik fel, amikor egyet nem értés van. Ezért járjunk el körültekintően, hogy ingatlanunk adás-vételére a legjobb döntésünkként emlékezhessünk vissza a későbbiekben.
Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot vagy kövess minket a Facebook-on!